Hírek
hir6.hu, 2011. Május 30. 08:51
A fővárosi MSZP szerint ha a Fidesz kiépíti az általa elképzelt új önkormányzati rendszert, akkor Budapestnek semmilyen gazdasági vagy döntési önállósága nem marad, mert a kormányhivatalon keresztül a várost bármikor el lehet lehetetleníteni.
Népszerű hírek
- MSZP: elveszhet Budapest önállósága
- Másnaposok 2
- Fekete Péter marad a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének az elnöke
- Férfi kézilabda NB I: az FTC lett a bronzérmes
- Fekete Péter maradt a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének az elnöke
- MSZP: állítsa le embertelen kampányát a Fidesz!
- Monacói Nagydíj: félbeszakították a futamot
- Szőkék menete a lettek jókedvéért
- Felrobbant egy üzemanyag-szállító tartálykocsi Tatabányán
- Robogóst gázolt el a szentesi vonat
Hirdetés
Program adatai
Démoni ragály - a Pestis
| Megye: | Nógrád megye |
| Település: | Salgótarján |
| Cím: | Nógrádi Történeti Múzeum Salgótarján, Múzeum tér 2. |
| Telefonszám: | - |
| E-mail cím: | Üzenet küldése |
| Weboldal: | - |
Program leírása
A Nógrádi Történeti Múzeumban megtekinthető kiállítás az ember és a pestis küzdelmét állítja középpontjába.
Az ötszáz esztendőn át öldöklő pestis minden más járványnál mélyebb nyomokat hagyott az emberiség történetén. Hatása a gazdaságtörténetben, a társadalom- és a művelődéstörténetben egyaránt kimutatható.
1347-ben a kór különösen pusztító hulláma csapott le Európára, gyökeresen megváltoztatva a kontinens életét és kultúráját. A járvány a 19. század elejéig újabb és újabb hullámokban indított támadást - következményeképpen nem csupán a közegészségügyi, orvosi gondolkodás, hanem a vallásgyakorlat, a temetkezés módja, a gazdasági és társadalmi élet, sőt a művészet eszköztára is megváltozott.
Ez a kiállítás az ember és a betegség küzdelmét állítja középpontjába. Ez a harc igencsak hosszasnak bizonyult, hiszen a kór okát és a fertőzés terjedésének módját csak 1894-ben sikerült tisztázni. A tudomány mellett a vallási hiedelmeknek is jelentős szerep jutott e küzdelemben, amelynek során sokáig az egyetlen eredményes védekezési módnak a menekülés, a "fuga pestis" számított.
A budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum vándorkiállítása kulturális, tudományos és művészettörténeti áttekintést ad a járvány terjedéséről, pusztításáról, a gyógyításához fűződő hiedelmekről. A látogatók betekintést kapnak egy vesztegzár alá vont város életébe, és megismerkedhetnek a velencei karneválok hosszú csőrű orvosmaszkjával, pestis-emlékérmékkel és Zakariás-keresztekkel is.
Az ötszáz esztendőn át öldöklő pestis minden más járványnál mélyebb nyomokat hagyott az emberiség történetén. Hatása a gazdaságtörténetben, a társadalom- és a művelődéstörténetben egyaránt kimutatható.
1347-ben a kór különösen pusztító hulláma csapott le Európára, gyökeresen megváltoztatva a kontinens életét és kultúráját. A járvány a 19. század elejéig újabb és újabb hullámokban indított támadást - következményeképpen nem csupán a közegészségügyi, orvosi gondolkodás, hanem a vallásgyakorlat, a temetkezés módja, a gazdasági és társadalmi élet, sőt a művészet eszköztára is megváltozott.
Ez a kiállítás az ember és a betegség küzdelmét állítja középpontjába. Ez a harc igencsak hosszasnak bizonyult, hiszen a kór okát és a fertőzés terjedésének módját csak 1894-ben sikerült tisztázni. A tudomány mellett a vallási hiedelmeknek is jelentős szerep jutott e küzdelemben, amelynek során sokáig az egyetlen eredményes védekezési módnak a menekülés, a "fuga pestis" számított.
A budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum vándorkiállítása kulturális, tudományos és művészettörténeti áttekintést ad a járvány terjedéséről, pusztításáról, a gyógyításához fűződő hiedelmekről. A látogatók betekintést kapnak egy vesztegzár alá vont város életébe, és megismerkedhetnek a velencei karneválok hosszú csőrű orvosmaszkjával, pestis-emlékérmékkel és Zakariás-keresztekkel is.
